ÓZONRÓL

Az ózont már a XIX. század elejétől használják fertőtlenítésre. Először vízfertőtlenítésre, később (1904-től) már hús, sajt, tej frissen tartására is alkalmazták. Több mint 100 év alatt egyre több területen kezdték használni, ezalatt rengeteg tapasztalat gyűlt össze, mind a fertőtlenítéshez szükséges koncentráció mértékéről, mind az emberi szervezetre gyakorolt hatásairól.

Megkülönböztethetünk magas-légköri (sztratoszférikus) és alacsony-légköri (troposzférikus) ózont. A magas-légköri ózon UV sugárzás hatására a légkör 10-50 km közötti részében keletkezik. Ez az ózonréteg megvéd minket a káros UV sugárzástól. A felszín közelében nagyon kis koncentrációban mindig találunk ózont. Probléma akkor van, ha a gépjárművek kipufogógázából származó szén-monoxid, szénhidrogének, és nitrogén-oxidok hatására megnő az ózonkoncentráció. Ez leginkább a nagyvárosok területén jellemző, itt is leginkább a nyári időszakban, mivel a napsugárzás tovább fokozza az ózonképződési folyamatot. Ózon képződik mesterséges ultraibolya fény hatására a szoláriumokban, higanygőzlámpák, fénymásolók közelében, vagy ívhegesztő készülékek használatakor. Az alacsony légköri ózon nagyobb koncentrációban igen káros: irritálja a nyálkahártyát, a tüdőt, ezért légzészavart idéz elő, és erősen rontja a szellemi teljesítményt. Az ózon méregtelenítésre ösztönzi a növényeket, melyek az ehhez szükséges energiát a fotoszintézistől vonják el. Az eredmény alacsonyabb termésátlag, és több nem kívánatos szén-dioxid a légkörben. A magas légköri ózon UV sugárzás hatására a légkör 10-50 km közötti részében keletkezik oxigénből. Az alacsony-légköri ózon a fajsúlya miatt nem képes felszállni, a talajban, a növényekben nyelődik el.

Az ózon az élő szervezetre kártékony hatású. A mérgező hatás egyenesen arányos az ózon mennyiséggel. Embernél a tüdőkapacitás csökkenését okozhatja, irritálja  a  légzőszerveket, tüdővérzést és akár halált is okozhat!   Az ózon  kb. 3000-szer  erősebb a  klórnál.

Az ózon légnemű, a nagy-teljesítményű ventilátornak köszönhetően képes gyorsan eljutni a kezelt szoba legtávolabbi részébe is, de az anyagoknak csak a felületét, vagy felülethez közeli részét tudja fertőtleníteni. Ez általában elég is ha a kórokozók a levegővel kerültek be, vagy terjedtek szét a helyiségben, autóban, mint pl. fertőző beteg jelenléte, vagy egy másik szobából átjutó penész spórák esetén. Az ózon fertőtlenítő hatása ideális megoldást nyújt, amikor egy nem porózus felületet kell fertőtleníteni, mint például a klímák fémből készült hőcserélője, vagy a szellőző járatok.